.......

1. kör

A rektor magához hívatott, mint uralkodó az alattvalóját, és hogy kiköszörüljem a csorbát, mely az első találkozáskor keletkezett meg is jelentem annak rendje és módja szerint (egymagam). Úgy tűnik az egyetem a sok lúd disznót győz elv alapján kívánt beszélni velem. Tőlük megjelent a kancellár, a gazdasági igazgató és a kommunikációs igazgató. -Ezt soha nem értettem: nem erőfölény egy rutinos tárgyaló partnerrel szemben ha sokan vagytok.- (Remélem figyelsz kedves olvasó a rektor akart velem beszélni ő még sem tisztelt meg a jelenlétével.) Mint egy kisiskolást, mint akit feleltet a tanár faggattak a múltamról (még jó, hogy a "mai időben" is van azért mivel dicsekednem, bár ez is furcsa volt, mi van ha korábban háztartásbeli lettem volna, vagy mondjuk bal oldali beállítottságú? ). Aztán jött a korábbi téma, mi az, hogy felújítottunk (emlékeztetőül: saját pénzből, saját bérleményt), mert mint kiderült a rektor úrnak ez a szíve csücske projekt, de nem tetszik neki amit mi csináltunk, bár határ eset és végül azt mondták hát elnézik ezt nekünk. (Nem is értettem, hogy miről beszélünk, bűn, hogy nem a koszt és az ütött kopott falakat kedveljük?! Ráadásul szakmailag is indokolt volt, nem is értem az ÁNTSZ, hogyhogy hagyott ilyen szintű helyet működni). Majd megint jött a téma, a bérleti szerződés felmondásának megvizsgálásáról a tulajdonos váltás miatt (hát igen ismétlés a tudás édes jó anyukája, én meg türelmes ember lévén újfent elmondtam, hogy ez nem lehetséges, de persze vizsgálják csak a szerződést-még jó, hogy előtte jeleztem, hogy korábban ingatlan bérletekkel foglalkoztam, gondolom magukból indultak ki nagyot mondás tekintetében.) A beszélgetés végén, hogy a stílusukat megismertessék velem megmutatták a tárgyalójukat, gondolom azt várták, hogy elámulok a fehér fal, egy hosszú retro szürke asztal és pár szék no meg szürke szalagfüggöny láttán (Megjegyzés: ettől nívósabb tárgyalókat használtam az elmúlt tízen évben) Majd közölte a kancellár, hogy ezek a letisztult formák amiket ők előszeretettel használnak. Jelentőség teljesen  a kommunikációs igazgatóra néztem, és közöltem, nekem mást mond ez a hely szakmailag és tárgyalás technikai szempontból. Hiszen az én szinte valamennyi korábbi főnököm előszeretettel használta a megrettentés és egyéb ehhez kapcsolódó eszközöket, van aki annyira kifinomult volt, hogy a tárgyalási előnyéhez még a fény technikáját is kihasználta. De ez az amit úgy hívunk erőből tárgyalás, nem túl elegáns, de a mai hatalom eszközének is tekinthető,és úgy tűnik már a közszféra is előszeretettel használja ezt. Nos azt mondták kapok emlékeztetőt a megbeszélésről, de emlékeim szerint nem kaptam semmit.

2. kör

Természetesen az új szemléletű vezetés mindig áldozatokkal jár. 1-2 régi embertől meg kellett válnunk a gazdaságosság érdekében. A törvényes határidőt jeleztük a felmondásnál a kilépő papírok átvételére. Az újabb meglepetés akkor ért, mikor az egyik ilyen alkalmazott, korábban jelent meg és konkrétan hisztériát próbált kiverni, elmagyaráztam neki, hogy mikor kell jönnie, mintha megértette volna, majd az étterem előtt elkezdett mindenkivel traccsolni. Ennek hatására habzó szájjal jött oda hozzám a kancellár, hogy számon kérjen, hogy mi az amit én nem teszek meg a kedves kis (nevezzük) "Mancikáért"! (Figyelem öreg hiba, ha kívül álló vagyok, egy másik cég életébe nem próbálok bele szólni, nem próbálok egy kvázi idegent számon kérni mit csinál a cégével, de pláne, hogy az ő verzióját nem hallgattam meg, főleg nem mások előtt!!). Hát én gyorsan ki is kértem magamnak, hogy még is mi a fene köze van neki hozzá. Ő csak segíteni akar szegény "kislánynak". Közöltem, hogy ebbe nincsen bele szólása az egyetemnek. 

Szerencsére a megtett erőfeszítéseink elkezdték már 2 hónap után meghozni a gyümölcsöt, de azért kibukott pár gond, sajnos a cégem régi tulajdonosa egy-két "nem valós adatot" adott meg az adásvétel kapcsán, kiderült, hogy a cégnek több tartozása van, mint azt rögzítettük. De még ennek ellenére is úgy éreztük jó üzletet kötöttünk. 

3.kör

Májusban a rektor megint hivatott, tanulva a korábbi hibából már nem egyedül mentem, vittem erősítésnek a páromat. A beszélgetés témájára már nem emlékszem (hárman voltak az egyetem részéről a rektor a gazdasági igazgató és a kancellár), csak egy valami maradt meg bennem, a rektorral beszélgettem, és mint kulturált emberek szemben állásunkat vitattuk meg tárgyalással, mire a kancellárnak valami nagyon nem tetszett és konkrétan elkezdett üvölteni velem, hogy én mit képzelek magamról. Hát tárgyaltam már jó pár emberrel, de eddig még soha senki nem merte ezt tenni velem, és okot sem szolgáltattam rá soha, mivel mindig tiszteltem és a mai napig tisztelem a tárgyaló partneremet. (Figyelem soha, de soha ne nézd le azt akivel tárgyalsz, mert az a tárgyalások megrekedéséhez vezet és soha de soha ne tedd, hogy tiszteletlenül bánsz a tárgyaló partnereddel, azzal nem éred el a célodat). Amennyiben viszont a cél nem a tiszteletlenség volt, hanem a fenyegetés, hát nagyon de nagyon nem tudta akkor még a kancellár hogy kivel áll szemben. Természetesen a megbeszélést azonnal megszakítottam, mivel én ilyen feltételekkel nem beszélgetek senkivel és szerencsére még pisztollyal nem kényszeríthetnek, bár ki tudja meddig....

2013-ban értetlenül álltam a fentiek előtt, ma már nem csodálkozom semmin, ez a mai hatalom és az eszközei, már 2013-ban is használták ezeket és nem is a nagyok nyíltan, hanem a kicsik, akkor mi az ami fent mehetett már akkor??? És vajon ma mire számíthatunk, a jövőbe bele sem merek gondolni, te kedves olvasó igen?